Ljubka nagy szerelemből ment hozzá Semenhez. Várta, hogy hazajöjjön a katonaságból, és rögtön összeházasodtak.
Szerényen éltek. Ljubka tehenet fejett a farmon, Semen pedig gépkezelő volt a kolhozban.
Ljubka három lánygyermeket szült férjének, ami nagy elégedetlenséget váltott ki belőle, mert nagyon fiút akart. Ljubka talán még egy negyedikre is rászánta volna magát – három már van, négyet is el tudunk tartani –, de egy évvel a legkisebb születése után Semyon elkezdett inni.
Először csendesen ivott. Megivott, és lefeküdt aludni. Aztán kezdett durvulni, Lyubkát verte. A gyerekeket soha nem bántotta.
Luba éles nyelvű, harcias, durva asszony volt. De ez csak a nőkkel volt így, a férjének nem mert szót emelni. Egyszer megpróbálta, de csak még jobban felbosszantotta. Semyon nagy termetű, erős férfi volt. Hogy tudott volna egy ilyen férfival elbánni?
Luba tűrte. Hova mehetett volna három gyerekkel? Nincsenek rokonai…
– Ljubka, hogy tudod elviselni a férjedet? Hiszen te magad is megverhetsz, akit akarsz… – gúnyolódott Raya, aki egykor szemet vetett Semjonra.
– Te csak a szád jár, hogy beszélj. Mi köze van ehhez a férjemnek? A pajta falába ütöttem magam, amikor a malacokat etettem – magyarázta Luba a szem alatti zúzódást. – De verni, azt tudok. Csak nézd meg, Rajka.
– Ó, Rajka, mintha csak nem verne meg. Elfelejtetted, hogy futottál előtte az udvaron? Jobb lett volna, ha hallgatsz – állt ki Luba barátnője, Nina.
– Ugyan már, egy alkalom volt. Az én hibám volt. Luba már nem először jön haza zúzott szemmel. Ő maga választotta ezt a boldogságot… – mondta büszkén Raya, és elvonult.
Egyik nap Semen nagyon részegen jött haza, és botrányt rendezett.
– Petka Vlasov azt mondta, hogy minden férfinak fia kell, hogy legyen. A faluban mindenkinek vannak fiai. Petkának négy is. Én meg nem vagyok férfi? Csak lányokat szülsz nekem.
– Feküdj le, Semyon – érezte Lyuba, hogy mindjárt ököllel fogják egymást verni. Így is lett.
A zajra a legkisebb lánya, az ötéves Mashenka rohant ki a szobából. A kislány megpróbálta megvédeni anyját a dühös apjától. Semyon a haragjában ellökte a kislányt. A kislány repült, mint egy tollpihe, és az asztalnak ütközve hangosan sírni kezdett.
Semyon, megijedve tettétől, elhallgatott. Lyuba a síró kislányához rohant. Amikor meglátta a vérét a száján, elvesztette az önuralmát. Olyan fizikai erőt érzett magában, hogy megijedt tőle.
Lyuba a férje torkához kapott, és a rönkökhöz rángatta, ahol a fát vágták. Lyuba megragadta a fejszét.
– Mit csinálsz, te ostoba asszony, megölöd! – ordított a megrémült Semyon. – Emberek, jó emberek, segítsenek, megölnek!
A segélykiáltásra a szomszéd, Vaszka rohant oda. Alig tudta szétnyitni Ljuba ujjait, hogy elvegye a baltát.
– Ha még egyszer a gyerekekhez nyúlsz, biztosan megöllek. Megértettél? – sziszegte Ljuba.
– Értem, értem, Lyubushka. Az én hibám, bocsáss meg. – Semyon azonnal kijózanodott, remegve állt a félelemtől, és még megmozdulni sem mert. – Megyek már, jó? Bocsánatot kell kérnem a kislányomtól…
– Menj már, és ma ne merj a szemem elé állni.
– Köszönöm, Lyubushka. Köszönöm, Vasyok. Nem hagytad, hogy tönkretegyen.
– Na, Lyubka, te meg mit csináltál? Hogy tudtál elbánni azzal a nagydarab fickóval? – hamarosan odafutott Nina, miután megtudta, mi történt.
– Mert anya vagyok… Megbántotta a kislányomat. Ó, Ninka – sóhajtott Lyuba –, magam sem tudom, honnan jött bennem ez az erő. Lyuba hosszú évek óta először engedett a könnyeinek.
Semyon az egész falu előtt megszégyenült. Még a gyerekek is kinevették.
Azóta a feleségéhez nem nyúlt. A lányaiba nem mert nézni. Szégyellte magát, főleg Mashenka előtt. Sokszor kért tőle bocsánatot. Még a központba is elment, hogy játékot vegyen neki. Úgy tűnik, még nem ivott el az összes eszét.
Csak az ivást nem hagyta abba. És néhány év múlva meghalt, éppen egy újabb ivászat közben.
Raika többé nem gúnyolódott Lujkán, félt tőle, és másoknak is azt tanácsolta, hogy ne álljanak szóba vele: „Jaj, asszonyok, ne menjetek a közelébe. Elmebeteg. A legkisebb apróságra is rögtön a fejszéért nyúl.”
De Ljuba nem törődött vele, boldogult. Felnevelte a lányait. Nem ment újra férjhez.
Mindhárom lánya felnőtt, elköltözött a kerületi központba, szakiskolát végzett, férjhez ment. Ljubának három unokája és négy unokája lett…
